A felnőtté válás

A felnőtté válás szakaszai – egy belső utazás egy kezdet ami a gyökerektől indul.

Leszármazási ág, vérvonal, családi történetek – örökségek, melyek nemcsak a nevünkben, de a lelkünk mintázatában is ott rejlik.

Az első ilyen réteg: szülői környezet, ez formál, alakít – néha megvéd, máskor korlátoz.

Itt az egyén keresni kezd... Valami hívja – talán a lélek emlékezete, talán egy reinkarnáció halk sugallata, vagy csak a kérdés: vajon „Ki vagyok én ezen túl?”

A világban számtalan szokás és hagyomány él – a kollektív elme hangjai ezek. És közben beindulnak az ego-elme játszmái: vágy, félelem, megfelelési kényszer.

Ebből pedig kialakulhat a zavarodottság: mi az enyém, és mi valódi, vagy csupán egy program.

Elindul a sóvárgás – nem a birtoklás, és az értelem szólal meg bennünk. Már nem tárgyakat kívánok, hanem értelmet. Nem dolgokra vágyom – válaszokra. Már nem elég a felszín – a lelked tudni akarja, miért vagy itt, és ki vagy valójában.

Ez a vágy nem gyengeség: a belső ébredés első jele.

A keresőben tudásvágy ébred fel, de sokszor fájdalmas szenvedés kíséri és mélyen hatol az ismeretlenbe...

Lázadás, túlélés, útkeresés. Ez évekig eltarthat.

Majd egyszer csak valami elcsendesül bennünk, és a külső zajok "belemerülnek" a mély csendbe. Iránytűt kapunk, ami nem biztos, hogy jó, de valami elkezd működni odabent.

Ez a visszatérés a középútra.

Nem tagadva a múltat, nem elutasítva az egót – hanem integrálva mindazt, amit megtanultunk.

Végül: Megérkezés.

Nem valahová, hanem önmagadhoz. A felnőtté válás nem egy időpont, hanem egy felismerés: hogy nem kell mássá lenned – csak emlékezned kell arra, aki mindig is voltál.

Lásd itt: https://oyun.hu/a-felnotte-valas/

~ Oyun